Újrahasznosított poliészter szál, amely újrahasznosított hulladék-kólás üvegpalackokból készül nyersanyagként. A PET-palackokat a kupak eltávolítása, a címke leválasztása, vízmosás, besorolás, aprítás, úszáselválasztás és egyéb feldolgozási folyamatok után PET-töredékekbe alakítják, majd granulálással, szeletek (CHIP) készítésével, olvadás- és húzásfolyamattal újrahasznosított poliészter hosszú szálat állítanak elő. Az erőforrások újrahasznosítása jelenleg gyakran alkalmazott módszer a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére; a zöld szál különösen fontos a környezet védelme és az erőforrások megtakarítása szempontjából. A megújítható textíliák csökkentik a nyersolaj-alapanyagok felhasználását, megtakarítják az olajfeldolgozás során a nyers selyem gyártásához szükséges energiát, csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást, így lassítják a globális felmelegedés ütemét, és megelőzik a talaj- és légkör-szennyezést, amelyet a hulladék eltemetése vagy elégetése okoz.
Biokompatibilis, biológiailag lebontható fonal: a gyártás során biológiailag lebontható adalékanyagokat adnak hozzá a fonalhúzás folyamatához, így új típusú nyersanyag keletkezik, amelyből hidrofil poliészter szál készíthető. Ezáltal az eredetileg víztaszító (hidrofób) poliészter szál – amelynek felületén és szerkezetében nehéz lenne nedvességet megkötni – átalakul egy új típusú poliészter szálanyaggá, amely természetes környezetben mikroorganizmusok hatására hidrolízis útján, valamint redox reakció révén lebontható. Amikor ezt az új biológiailag lebontható szálból készült textíliát földbe temetik, a természetben előforduló 600-nál több mikroorganizmus hidrolízis és redox reakció útján bontja le a szál polimerjét megfelelő mennyiségű víz jelenlétében; a szálban található biológiailag lebontható adalékanyagok segítik a mikroorganizmusok és baktériumok munkáját a szál lebontásában, és a mikroorganizmusok enzimeket választanak ki, amelyek felhasadtatják a PET-molekulák molekulális láncát, így a polimer tovább bomlik egyszerűbb monomer összetevőkre. Ezeket az alapvető monomer szerkezet egyszerű összetevőit tovább bonthatják a baktériumok, végül szén-dioxidot, metánt, vizet és maradék biomasszát hagyva maguk után.
Megújuló anyagok. A újrahasznosított szál, amelyet gyakran viskozának is neveznek, cellulózból (pl. szalmából és kéregből) készül, amelyet először feloldanak, majd szálként feszítnek. Bár az újrahasznosított szálak érzete, nedvességelnyelése és lélegzőképessége jó, a gyártásuk kémiai folyamatokon alapul, így szükségképpen maradnak utókeverékek; ezért környezeti teljesítményük rosszabb, mint a pamut és más természetes szálaké. A viskoz szál kiváló nedvességelnyelő tulajdonságokkal rendelkezik (szabványos nedvességtartalma 14 %), lélegzőképes, és viselése kényelmes; emellett vannak egyéb újrahasznosított szálakból készült anyagok is, például az acetát és a réz-ammoniak szál (szabványos nedvességtartalma kb. 4 %); bár nedvességelnyelésük és lélegzőképességük jó, a verejték vagy a mosás hatására szilárdságuk jelentősen csökken, így a ruhák szilárdsága könnyen megszűnhet. 2. A viskoz (rayon) forrása lehet olaj- vagy biológiai eredetű; a biológiai eredetű viskozt újraépített szálnak nevezik. Az újraépített szál előállítási módszere: tiszta alfa-cellulóz (pulpa néven ismert) kinyerése cellulóz alapanyagokból, majd nátrium-hidroxid és szén-diszulfid kezelése, amely során narancssárga színű cellulóz-nátrium-xantát keletkezik; ezt aztán híg nátrium-hidroxid-oldatban oldják fel, így viszkóz (ragacsos szálképző oldat) keletkezik.